Öszintén elnézést kérek mindazon hétköznapi örültektől, akiket eddig elkerültem az utcán, aluljárókban, kocsmákban. Olyanokra gondolok, akik valamely számomra tökéletesen értelmetlen dologról kezdtel el nekem beszélni kérdezés nélkül, amiknek se eleje, se vége, se igék, se főnevek nincsenek a mondataikban.

Bocsánat a viselkedésemért, talán ez karma.

2010 Márciusa mindenképpen emlékezetes időszakként fog megmaradni.