Ma reggel, miután egy fél óráig magoltam az útvonalat autóval az irodába, nagy bátran belevágtam. Öttel haladva, erősen koncentrálok az útra: vilheminastrát, juliannastrát, gróf engelbert apukája valami másik grófstrát balra, majd maga engelbert jobbra, stb. a jobb oldalamon anyuka két gyerekkel a biciklin (akik esküszöm a leckéjüket írták) egyszer csak szembe jön egy mentő autó. Rögtön leizzadtam három kilót, biciglis anyuka mellettem, mellette csatorna, csak úgy korlát meg minden nélkül, mert itt ugye semmilyen örült nem szokott ugrani. Fék, be anyu mögé a biciklisávba, rettegés és félelem.

Természetesen senki nem sérült meg, de végre bepótoltam az elmaradt edzéseket, mert egy félóráig fenn volt a pulzusom az egekbe...

Végeredményben sikeresen vizsgáztam, egyszer sem sikerült eltévedni, aztán az irodában kaptam laptopot (már az első nap és reggel 10-kor! Szerintem valami bónuszra hajtanak a helyi ITsok). Meg már Albert Heimmel is összeismerkedtem, ami minden sarkon található, de csak holland kártyát fogad el és senki nem beszél angolul, de sebaj!

Holnap megpróbálok bevándorlóként bank számlát nyitni, de ehhez persze nagyon szőke külföldinek kell tettetnem magam, mert itteni személyiszám nélkül csak előzetes regisztráció (és átvilágítás) után lehetne ilyet csinálni elvileg. Gondoltam majd lassan mondom hogy: N-e-m é-r-t-e-d? M-a-g-y-a-r v-a-g-y-o-k. B-a-n-k-s-z-á-m-l-a n-y-í-t-á-s. Még be is jöhet. :)